fbpx
Sütik
A tárhely portál süti (cookie) fájlokat használ, amelyeket a rendszer az Ön gépén tárol. A cookie-k szolgáltatásaink biztosításához szükségesek, személyek azonosítására nem alkalmasak. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért a személyes adatok kezelésről, kérjük, olvassa el az Adatvédelmi szabályzatunkat.
×
Home

Az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség növényi gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága a ligetszépe olajat elsősorban bőrtünetek enyhítésére ajánlja, legfőképpen viszketés tüneti enyhítésére akut és krónikus száraz bőr esetén. A monográfia javallatai leginkább a mérsékelt vagy súlyos atópiás dermatitisben, ekcémában szenvedő betegekre vonatkoznak. 

Állatkísérletekben igazolták a ligetszépe koleszterincsökkentő hatását is, de elégséges klinikai  vizsgálatokkal ez a hatás (még?) nincs alátámasztva.

Terápiás célokra napi adagja 4-6 g két részre bontva. További részletek a ligetszépéről>>

30 ligetszépeolaj tartalmú forgalomban lévő étrend-kiegészítőt vizsgáltunk meg 2021. októberében. Egy kapszulában maximum 1000 mg (1 g) ligetszépe olajat találtunk, de jellemző az 500 mg vagy az alatti ligetszépeolaj tartalom. A gyártók, forgalmazók adagolási javaslatai széles skálán mozognak. Napi 3000 mg-tól kezdve 500 mg-ig.

Azok a termékek, amiknél ennél kevesebb ligetszépeolaj volt a napi ajánlott adagban, jellemzően más összetevőkkel, pl. halolajjal, szőlőmagolajjal, spirulina algával, valamint vitaminokkal kombináltak.

A csak ligetszépeolajat tartalmazó termékeknél 1000  mg ligetszépeolaj napi fogyasztói költsége 36-150 Ft között mozgott.

Aktuális ligetszépeolaj-tartalmú étrend-kiegészítők részletes listája>>

Az étrend-kiegészítők nem terápiás célt szolgálnak. A gyógynövénytartalmú étrend-kiegészítők az ajánlott napi adagolást betartva egy kis pluszt tudnak adni a szervezetnek az egészséges működés fenntartásához. Egy kis ”turbót” az élethez.

Turbo for Life

Gyógynövények terápiás célú használatához konzultálj orvosoddal.

 

Szerző: Czipó Gertrúd gyógynövény alkalmazási szakmérnök, egészségügyi szakoktató

Irritabilis bélszindróma (IBS)

Nincs ismert oka, de hátterében a bél-agy tengely (így hívják a bél és az agy összeköttetését, kétirányú kapcsolatát) zavarát, károsodását sejtik. Ez azt az elméletet erősíti, hogy a betegség nagy eséllyel jön létre idegi alapon. Elsősorban fiatal, 40 év alatti nőket érint, de a menopausa időszakában is előfordulhat. Okozhatja  stressz, a helytelen táplálkozás,  de kialakulását megfigyelték valamilyen fertőzés után is (megváltozhat a bélflóra gyulladás vagy antibiotokum hatására, D-vitamin, ásványi anyag felszívódási zavar léphet fel, stb.). Az irritábilis bél szindróma megjelenése jellemzően hullámzó, a panaszok megszűnhetnek és vissza is térhetnek. Arra is van példa, hogy a tünetek végleg elmúlnak. Mivel az IBS oka nem ismert, nincs mód a biztos megelőzésére sem.  A helyes táplálkozás és a kiegyensúlyozott életvitel a rizikót biztosan csökkenti, de ki nem zárja a betegség esetleges kialakulását (Szabó, 2021).

 

Autoimmun eredetű bélgyulladás (IBD)

Az IBD, azaz a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség kóroka és kóreredete kiterjedt kutatások tárgya. Mai felfogásunk szerint az ide tartozó betegségek kialakulása autoimmun eredetű. Az autoimmun betegségek lényege, hogy az immunrendszer nem ismeri fel a szervezet saját sejtjeit, a felismerő rendszer működésében keletkezett zavar pedig működésbe hozza a védekező mechanizmusokat. A nyálkahártya kezdeti károsodásának hatására kialakuló gyulladás nem szűnik meg, hanem az immunszabályozás hibája folytán felgyorsul („up-regulated”) és további károsodást okoz. Kialakulásában az örökletes tényezők, a környezeti hatások, és a szervezet (bélnyálkahártya immunrendszere) által azokra adott válaszreakciók kölcsönhatása játszik szerepet. Fentiek alapján mind genetikai, mind környezeti (mikrobiológiai, toxikológiai, stb.) tényezők fontosak lehetnek a betegségre való hajlam kialakításában, és feltehetően ezek határozzák meg a betegség lefolyását, valamint jelentős részben az alkalmazott kezelés hatékonyságát (Karlinger et al, 2001).

A gyulladásos bélbetegségek tüneteinek enyhítésében, a betegség lefolyásának lassításában, súlyosbodásának megakadályozásában számos gyógynövény felhasználható. Kiegészítő kezelésként, nem a gyógyszerek helyett, a kezelőorvos jóváhagyásával! 

Mentha x piperita – Borsosmenta (megtalálható még borsmenta néven is)

Az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség növényi gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága tradicionális alkalmazás alapján a levéldrogra az alábbi hatásokat ismeri el:

Emésztési zavarok tüneti enyhítése, mint pl dyspepsia és puffadás.

Drog:  A borsosmenta megszárított virágzó hajtása (Menthae piperitae herba), megszárított levelei (Menthae piperitae folium) valamint a friss hajtásból nyert illóolaj (Menthae piperitae aetheroleum). Drogjai hivatalosak a Magyar Gyógyszerkönyvben ( Ph.Hg.VIII.-ban), levéldrogjának leírása pedig az ESCOP-monográfiák között szerepel.

 Hatóanyagok

Fő hatóanyaga az illóolaj. A levelekben átlagosan 2-4 %, a virágzatban 4-6 % halmozódik fel. Az olaj legfontosabb komponensei a mentol a menton, a piperitont, mentofurán, pinén és szabinen. A hajtások flavonoid és rozmaringsav tartalma is jelentős. A szár nem vagy csak igen kis mennyiségben tartalmaz illóolajat.

Alkalmazás

Adagolás:

Az EMA által javasolt adagolás (EMA/HMPC/572705/2014):

Tea: Felnőttek, idősek egyszeri adagja: 1,5-3 g aprított drogot 100-150 ml vízzel forrázni. Naponta háromszor alkalmazható.

Alkoholos tinktúrák (1:5; etanol 45% (V/V), illetve (1:5; etanol 70% (V/V))): 2-3 ml, napi 3-szor .

 Nem javasolt mentol vagy borsosmenta szembeni túlérzékenység esetén. 4 év alatti gyermekeknél nem alkalmazható

 Kereskedelmi forgalomban on-line elérhető borsosmenta-tartalmú termékek:

Hagyományos növényi gyógyszerek>>

Étrend-kiegészítők>>

Filteres teák>>

Szálas teák>>

Mellékhatások, figyelmeztetések:

Refluxban szenvedő betegeknek kerülni kell a borsmenta levél készítményeit, mert a gyomorégés fokozódhat.

Epebetegségben szenvedő betegeknek óvatosnak kell lenni a borsmenta használatával. 

 

Felhasznált irodalom:

EMA/HMPC/572705/2014, 2020.január 15., Committee on Herbal Medicinal Products (HMPC) https://www.ema.europa.eu/en/documents/herbal-report/final-assessment-report-achillea-millefolium-l-herba-revision-1_en.pdf

 

 

 

Agrimonia eupatoria L. - Közönséges párlófű

Drog, elismert hatások

Drogja: virágzó hajtásvég (Agromoniae herba) a Magyar Gyógyszerkönyvben (Ph.Hg. VIII.-ban) szerepel.

Az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség (EMA) növényi gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága tradicionális alkalmazás alapján az alábbi hatásokat ismeri el (EMA/HMPC/680597/2013).

  • Enyhe hasmenés tüneti kezelése.
  • Száj és a torok gyulladásai (külsőleg gargalizálással).
  • Kisebb bőrgyulladás és kicsi, felületes sebek kezelése.

Jellemző hatóanyagok:

Katechin-tannin (cserzőanyag), kvercitrin flavonglikozid, keserűanyagok, szerves savak, antocianinok.  

A terápiában a cserzőanyagoknak azt a tulajdonságát aknázzák ki, hogy az általuk kicsapott fehérjékkel egy komplex vegyületet képeznek, mely bevonja a nyálkahártyák felszínét. Ezáltal csökkentik a belek érzékenységét, gátolják a szekréciót, akadályozzák a toxinok felszívódását, és megkötik azokat. Összehúzó képességük révén csökkentik a hasmenést, de nagyobb dózisban hosszabb időn át történő alkalmazásuk káros, gátolja az emésztőenzimek felszívódását, és székrekedést okoz. Már a középkorban is a cseranyag tartalma miatt használták: borral készült kivonatát mérgek semlegesítésére itták (Csupor, 2015).

Alkalmazás

Adagolás:

Az EMA által publikált adagolás (EMA/HMPC/680597/2013):   

Hasmenésre:  1.5–4 g szálas teát leforrázni 250 ml (vagy kevesebb)vízzel. Kihűlve, langyosan fogyasztható napi 2-3 alkalommal.

Száj és a torok gyulladásra:  1.5g szálas teát leforrázni 150 ml vízzel. Kihűlve, langyosan gargalizálni vele napi 2-4 alkalommal.

Külsőleg bőrgyulladásra, kisebb sebekre: 3-10 g a teát 250 ml vízben kell főzni. A leszűrt folyadék borogatásra használható, vagy fürdővízhez is adható naponta kétszer (a fürdő maiximum 30 percig tartson)

Kereskedelmi forgalomban on-line elérhető apróbojtorján-tartalmú termékek:  Szálas teák>>

Mellékhatások, figyelmeztetések:

12 év alatti gyermekeknél, terheseknél és szoptatósoknál  nem alkalmazható.

Csökkentheti a gyógyszerek és  ásványi anyagok felszívódását.

Túlzott fogyasztása nyálkahártya irritációt okozhat. 

Irodalmi betekintés, érdekességek (szerző: Czipó Gertrúd gyógynövény alkalmazási szakmérnök, egészségügyi szakoktató)

Az Agrimonia eupatoria L. (Ae) hatóanyagainak terápiás hatásairól eddig csak kevés tudományos munka készült annak ellenére, hogy hatóanyagai a flavonoidok, számos biológiai aktivitással, például gyulladáscsökkentő, daganatellenes, vírus- és baktériumölő, antioxidáns, neuroprotektív, oxidatív stresszt csökkentő hatással rendelkeznek. Az elmúlt két évtizedben végzett kiterjedt kutatások kimutatták, hogy a legtöbb krónikus betegség gyulladás útján terjed. A lefolyás mechanizmusait még nem tisztázták, de ismert, hogy bizonyos reaktív anyagok, például citokinek, kemokinek, ciklooxigenáz-2 (COX-2) és indukálható nitrogén-oxid szintáz (iNOS) szerepet játszanak a gyulladásos folyamatokban. Az is ismert, hogy a folyamatot elindító fő tényező az NF-kB nukleáris faktor. A gyulladás általában fájdalommal jár, mert a keletkező kémiai mediátor anyagok stimulálják a perifériás fájdalomért felelős nociceptív receptorokat. Korábbi eredmények azt mutatták, hogy az apróbojtorján vizes kivonata kiemelkedő szabadgyököt eltávolító hatást mutatott. A munka folyamán jellemezték az Ae vizes alkoholos kivonatokat, és bebizonyították, hogy kifejezett antioxidáns aktivitással bírnak a reaktív anyagok ellen. Ennek megfelelően egy nemrégiben végzett kutatás megerősítette bizonyos vegyületek jelenlétét az Ae-ban, és ezek között szerepelnek a proantocianidinek, az apigenin, a luteolin, a kvercetin és a kaempferol származékai, de a katechint, a klorogénsavat és a p- kumarinsavat is azonosították. Mivel az apróbojtorján (Agrimonia eupatoria) a hagyományos orvoslásban gyulladásos és oxidatív eredetű betegségek kezelésére is szolgál, ezért ez a tanulmány az Ae gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító képességére összpontosít. A cél az volt, hogy támogassák e növény hagyományos gyógyászati alkalmazását

Az in vivo gyulladáscsökkentő aktivitást egérkísérletben karragén (vörösmoszatból kinyert kéntartalmú poliszacharid) által indukált mancsödéma modell alkalmazásával validálták. A perifériás és a központi fájdalomcsillapító hatást ecetsav-indukált vonaglási és főzőlap-tesztekkel, valamint formalin vizsgálattal értékelték.

Az első kísérletben az antioxidáns hatást vizsgálták. 4 csoportba osztották a patkányokat. 30 perccel a mancsödémát okozó karragén beadását megelőzően az első csoportnak 0,1 ml sóoldatot, a másodiknak diklofenak oldatot, a harmadiknak 100 mikrogramm/kg, a negyediknek 200 mikrogramm/kg polifenollal dúsított Ae kivonatot oldatot adtak a hátsó lábába. A vizsgálatot 4 óra múlva kiértékelték, és megállapították, hogy a kialakult ödéma mind a 4 csoportnál csökkent, de leginkább az utolsónál tapasztaltak jobb eredményt.

A második kísérlet a központi fájdalomcsillapító hatás vizsgálata volt. Itt a 2. kontroll csoport morfiumot kapott, a többinél ugyanazt alkalmazták, mint az első kísérletben. 30 perc múlva az állatokat 50 °C-os főzőlapra helyezték, és megállapították, hogy amelyeket morfinnal kezeltek hosszabb ideig bírták a fájdalmat. Az Ae oldat hatástalannak bizonyult. Ebből arra következtettek, hogy az Ae nociceptív hatása a gyulladásgátló hatással van összefüggésben.

A harmadik kísérlet a perifériás fájdalomcsillapító hatást vizsgáló vonaglási teszt volt, ahol a patkányokba peritoneális úton ecetsav oldatot fecskendeztek, majd kialakították a csoportokat és az előzőek 20 szerint sóoldatot, morfiumot és Ae kivonatot (100 és 200 mikrogramm/kg) adtak nekik. Megállapították, hogy a fájdalom okozta vonaglás a kivonattal kezelt állatoknál sokkal kisebb mértékű volt.

A negyedik kísérlet a gyulladáscsökkentő hatást vizsgálta, melyben formaldehidet fecskendeztek a patkányok hátsó lábának bőre alá, majd a fent említett oldatokat kapták hasonló módon. A mancsnyalogatás mind a négy csoportban kialakult, de az Ae kivonattal kezelt állatoknál sokkal rövidebb ideig tartott.

Ezután az állatokat felboncolták, máj- és veseszöveteik vizsgálatával megállapították, hogy a kezeléseket követően semmilyen toxikus hatás jele nem észlelhető. Antioxidáns, gyulladáscsökkentő és perifériás fájdalomcsillapító hatásokat figyeltek meg az Ae kivonatban, mely a májra és a vesékre sem volt toxikus hatással. A kivonat, amelyet lényegében procianidinek és flavonoidok alkotnak, nevezetesen kvercetin, kaempferol, apigenin és luteolin származékok, nagyon aktívak és hatékonyak voltak. Jelen munka eredményei indokolják az Agrimonia eupatoria kivonat hagyományos antioxidánsként, gyulladáscsökkentőként és fájdalomcsillapítóként való alkalmazását (Santos et al, 2017).

Az apróbojtorján (Agrimonia eupatoria) terápiájában a cserzőanyagoknak azt a tulajdonságát aknázzák ki, hogy az általuk kicsapott fehérjékkel egy komplex vegyületet képeznek, mely bevonja a nyálkahártyák felszínét. Ezáltal csökkentik a belek érzékenységét, gátolják a szekréciót, akadályozzák a toxinok felszívódását, és megkötik azokat. Összehúzó képességük révén csökkentik a hasmenést, de nagyobb dózisban hosszabb időn át történő alkalmazásuk káros, gátolja az emésztőenzimek felszívódását, és székrekedést okoz. Már a középkorban is a cseranyag tartalma miatt használták: borral készült kivonatát mérgek semlegesítésére itták (Csupor, 2015).

Gräber et al. (2018) kísérletet folytattak egy másik Agrimonia fajjal is, mert feltételezték, hogy az állatállományban történő antibiotikum felhasználás hozzájárul a népegészségügy kialakulóban lévő antibiotikum-rezisztencia problémájához. Olyan alternatívákat kerestek, amelyek hatásukban hasonlóak az antibiotikumokhoz, és képesek kiváltani azokat. Feltételezték, hogy az Agrimonia fajok hatóanyagai úgy viselkednek, mint az antibiotikumok, amelyek antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek. Vizsgálták az Agrimonia procera (AP) hatását a kiválasztott bélbaktériumok szaporodására, viselkedését a gyulladásos folyamatokban, és a baktériumok védekezésben betöltött szerepét. A vizsgálatokat in vitro és in vivo végezték. Megállapították, hogy az apróbojroján (Agrimonia procera) in vitro antimikrobiális hatást fejt ki, és serkenti a citokinek képződését. Az AP in vivo antioxidáns hatásúnak bizonyult. Ezért a szerzők szerint érdemes az Agrimonia fajok további vizsgálata, humán kísérletekbe vonása, mert ez a gyógynövény jelentheti az antibiotikumok jövőbeni alternatíváját az állattenyésztésben, de az emberek gyógyításában is.

Felhasznált irodalom:

EMA/HMPC/680597/2013, 2015. január 28, Committee on Herbal Medicinal Products (HMPC)  https://www.ema.europa.eu/en/documents/herbal-monograph/final-european-union-herbal-monograph-agrimonia-eupatoria-l-herba_en.pdf

Csupor D. (2015) Fitoterápia Növényi szerek a gyógyászatban JATE Press p25-27,78-79,102, 194

Gräber, T., Holger Kluge, H., Granica, S., Horn, G., et al (2018) Agrimonia procera exerts antimicrobial effects, modulates the expression of defensins and cytokines in colonocytes and increases the immune response in lipopolysaccharide-challenged piglets. BMC Vet Res. 14: 346.

Santos,TN., Costa, C., Ferreira, JP., Liberal, J., et al (2017) Antioxidant, Anti-Inflammatory, and Analgesic Activities of Agrimonia eupatoria L. Infusion. Evid Based Complement Alternat Med: 8309894. Online: 04.12.

 

×

TOP
Árelemzésre kijelöltek (0)